Amennyiben egy családi vállalkozás tulajdonos-vezetője vagy meghatározó tulajdonosa elhalálozik, illetve hosszabb távon elveszíti cselekvőképességét, a vállalkozás jövedelmezősége és foglalkoztatási képessége jelentős mértékben veszélybe kerülhet.
Ez különösen akkor válik valóra, ha a haláleset bekövetkeztekor nincs olyan személy, aki jogosult a cég vezetésére, illetve nincs olyan utód – örökös vagy más hozzátartozó –, aki megfelelően felkészült volna a vállalkozás továbbvitelére. Sok esetben problémát jelenthet az is, hogy a törvényes örökösök nem rendelkeznek kellő tapasztalattal és ismerettel a rájuk szálló vagyon kezelésére, vagy életkoruk miatt csupán gyámhatósági engedéllyel folytathatnának gazdasági tevékenységet, illetve hajthatnának végre üzleti döntéseket.
Ezen élethelyzetek kezelésére kínál megoldást a bizalmi vagyonkezelés (bvk), amelynek lényegét és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit az alábbiakban részletesen ismertetjük.
Mi a lényege a bizalmi vagyonkezelésnek és mi a szerepe a magyar jogrendszerben?
A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogban egy viszonylag új, alig több mint tíz éve bevezetett jogintézmény, ugyanakkor nemzetközi viszonylatban több száz éves hagyományokra épül, és az idők során számos országban különféle formái alakultak ki. Azonban a vagyonkezelés lényege mindenütt azonos: a vagyonrendelő a vagyonát vagy annak meghatározott részét egy jövőbeni cél érdekében elkülöníti, és vagyonkezelőre bízza azzal a feladattal, hogy azt a kedvezményezettek érdekében és javára kezelje.
Habár a magyar jogalkotás 2014-ben teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés alapjait, az intézmény nagyjából négy-öt esztendőn át, nem tudott széles körben elterjedni.
Az első komoly fordulópontot a 2020-ban kirobbanó világjárvány jelentette, amelyet hamarosan követett a szomszédos országban kialakult háborús helyzet. Ezek a körülmények sok embert ráébresztettek arra, hogy nemcsak saját és családjuk jövőjéről, hanem az életük során felépített vagyon sorsáról is időben gondoskodniuk kell. Az érdeklődést tovább növelte az a körülmény, hogy az 1990–2000-es években alapított vállalkozások tulajdonosai mára abba a korba értek, amikor a generációváltás kérdése elkerülhetetlenné vált.
A vagyontervezés egyik legbiztonságosabb eszköze
A fenti problémák kezelésére egyre inkább a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés kínál megoldást. A polgári jog, és különösen az öröklési jog klasszikus eszközei – például a végrendelkezés – alapvetően statikus helyzetekre nyújtanak megoldást, ezzel szemben a bizalmi vagyonkezelés rendkívül rugalmas lehetőséget kínál a vagyon átadásának megtervezésére, függetlenül attól, hogy erre a vagyonrendelő életében vagy halálát követően kerül sor.
A bizalmi vagyonkezelés felfogható egyfajta dinamikus végrendelkezésként, amely több évtizedre előre meghatározott feltételek alapján, időben ütemezve képes biztosítani a vagyonrendelő által elkülönített vagyon fokozatos átadását a kedvezményezettek részére.
Míg a végrendelet lényege abban áll, hogy a végrendelkező meghatározza, halála pillanatában ki örökölje vagyonát, addig a bizalmi vagyonkezelés ennél jóval szélesebb mozgásteret enged: lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő eldöntse, ki, mikor, milyen feltételekkel és milyen mértékben jusson az elkülönített vagyonhoz – akár életében, akár évtizedekkel halálát követően.
A bizalmi vagyonkezelés további előnye, hogy az elkülönített vagyon védelmet élvez a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, valamint a kedvezményezettek hitelezőivel szemben. Ezáltal a konstrukció alkalmas arra, hogy megóvja a vagyont egy kedvezőtlen gazdasági fordulattól, hibás üzleti döntés következményeitől vagy akár valamely családtag meggondolatlan lépésének anyagi terheitől. Emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy házasságkötés előtt a felek elkülönítsék vagyonukat, ezzel előre rendezve vagyoni viszonyaikat, anélkül hogy az esküvő örömteli pillanatait egy házassági vagyonjogi szerződés megtárgyalása terhelné.
Kik a bizalmi vagyonkezelés szereplői?
A bvk kezdeményezője a vagyonrendelő, aki vagyonát – vagy annak egy részét – elkülöníti, és bizalmi vagyonkezelési szerződéssel (esetleg egyoldalú jognyilatkozattal) a vagyonkezelőre ruházza. A vagyonkezelő ezt a vagyont kezeli, és az előre meghatározott feltételek fennállása esetén a kedvezményezettek számára juttatja. A vagyonrendelő egyik legfontosabb célja jellemzően az, hogy ha őt váratlan esemény (például halál, súlyos baleset) akadályozná a vagyon feletti rendelkezésben, akkor is biztosítva legyen a vagyon további sorsa, és megvalósuljon az általa eltervezett vagyonpolitika.
A kezelt vagyon tulajdonjoga a hazai szabályozás szerint a vagyonkezelőhöz kerül, ez adja a jogintézmény bizalmi jellegét. A vagyonrendelő ugyanis – bár szigorú garanciális és felelősségi szabályok mellett – más személyre ruházza át vagyonát, mégpedig azzal a feladattal, hogy a vagyonkezelő azt a szerződésben meghatározott módon megőrizze, gyarapítsa, és a feltételek szerint a kedvezményezetteknek juttassa. Valójában tehát a vagyonkezelő lesz, aki végrehajtja a vagyonrendelő kezelt vagyonnal kapcsolatos akaratát a vagyonrendelő megbízása alapján.
A harmadik szereplő a kedvezményezett, aki bár nem szerződő fél, de a konstrukció központi alakja, hiszen végső soron ő részesül a kezelt vagyonból és annak hozamaiból. Kedvezményezett lehet akár maga a vagyonrendelő is, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a vagyonrendelők többsége életében fenntartja magának ezt a lehetőséget.
Képzeljünk el egy családot, ahol az 55 éves édesapa 30 éven át építette és vezette sikeres vállalkozását. Bár két gyermeke kiválóan boldogul saját pályáján – egyikük ügyvédként, másikuk az IT területén –, egyikük sem kívánja átvenni a cég vezetését. Az édesapa tart attól, hogy halála után a család nem tudná fenntartani a vállalkozást, ami annak leépüléséhez vezetne. Mivel egyik legjobb barátja hasonló üzleti szemlélettel rendelkezik, megkéri őt, hogy legyen a bizalmi vagyonkezelő, és rá ruházza át a vállalkozás tulajdonjogát. Amíg él, ő marad a cég ügyeinek intézője és a hozam kedvezményezettje, de halála után a vagyonkezelő átveszi a vállalkozás vezetését, biztosítja annak működését, illetve megfelelő feltételek mellett értékesíti, a bevételt pedig a család, mint kedvezményezett számára biztosítja.
Adózási vonatkozások
A bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból is kedvező lehetőségeket kínál. Bizonyos feltételek fennállása esetén a bizalmi vagyon társasági adómentességet élvez, amennyiben bevétele kizárólag pénzügyi tevékenységekből származik. Így például a vagyonkezelő által elért kamatbevétel vagy árfolyamnyereség után a bizalmi vagyon oldalán nem merül fel társasági adófizetési kötelezettség.
Kedvező adózási lehetőséget teremt továbbá az üzletrész-értékesítés bizalmi vagyonkezelésen keresztül. Amennyiben a vállalkozás tulajdonosa nem magánszemélyként, hanem a bizalmi vagyonba helyezve adja el üzletrészét, az eladás adójogi megítélése kedvezőbb lehet. E feltételhez ugyanakkor szigorú szabályok kapcsolódnak, például az, hogy az ellenérték kedvezményezett részére történő kifizetése csak öt éven túl történhet.
Az előző példát folytatva: ha az említett családfő 62 éves korában elhalálozik, és a barát, mint vagyonkezelő a hét évvel korábban bizalmi vagyonba helyezett céget értékesíti, majd a befolyt összeget kiadja a családnak, a keletkező személyi jövedelemadó jelentősen kedvezőbben alakul, mintha az örökösök értékesítették volna közvetlenül az üzletrészt. Az adóteher ebben az esetben a vagyonrendeléskori érték és az eladási ár különbözete után merül fel: 15%-os személyi jövedelemadó, valamint a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresére maximalizált 13%-os szociális hozzájárulási adó.
Mindezekre tekintettel, a bizalmi vagyonkezelés kialakítása és a különböző élethelyzetek modellezése során tanácsos olyan szakértő segítségét igénybe venni, aki a szükséges kompetenciákkal rendelkezik, és aki átfogó stratégiát kidolgozva segíti a családi vagyontranszfer megtervezését.
Szeretné a generációk közötti vagyonátörökítés folyamatát nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési konstrukció keretében megtervezni? Mi állunk rendelkezésére! Miután részletesen feltérképeztük a céljait és elvárásait, szakértő kollégáink teljes körű jogi, adójogi és számviteli tanácsadással segítik a folyamatot annak érdekében, hogy előrelátó, kiszámítható és hatékony tervezéssel biztosított legyen vagyonának megóvása, valamint annak zökkenőmentes átörökítése a következő generáció számára.
Ha Ön is szeretné biztonságban tudni családi vagyona jövőjét, vegye fel velünk a kapcsolatot! Csapatunk számvitel, adótanácsadás és jog terén szerzett tapasztalatával segít a bizalmi vagyonkezelés megtervezésében és kialakításában!
Elérhetőségeink:
Web: hidconsulting.hu
Telefon: +36 30 242 1720