A magyar adóhatóság számos, nyilvánosan elérhető adatbázist és nyilvántartást vezet, amelyek célja elsődlegesen az adózók tájékoztatása és az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. E nyilvántartások közül a köznyelvben leginkább ismert kategóriát a „feketelisták” jelentik, amelyek szankciós jellegűek, és amelyekre valamilyen jogellenes magatartás elkövetése miatt kerülhet fel egy adózó. A feketelisták lényege, hogy a jogszabályokat megsértő vagy mulasztó vállalkozások nevét nyilvánosan teszik közzé, ezzel is ösztönözve a piaci szereplőket az adózási fegyelem betartására.
A feketelista sajátosságai
A legismertebb feketelista az áfabevallást be nem nyújtó adózók listája, közkeletű nevén az „áfamulasztók” listája. A szabályozás értelmében nem helyezhető levonásba olyan számla alapján áfa, amelyet olyan partner bocsátott ki, aki ezen a listán szerepel. Ebből fakadóan az ide való felkerülés nem csupán reputációs veszteséggel jár, hanem súlyos üzleti következményekkel is: akadályozhatja a hitelfelvételt, a közbeszerzési eljárásokban való részvételt, valamint a pályázati lehetőségeket.
A felkerüléshez ráadásul nem szükséges szándékos jogsértés. Már az is elegendő, ha egy adózó két egymást követő bevallási időszakban – bármilyen okból, például betegség vagy adminisztratív mulasztás következtében – elmulasztja az áfabevallások benyújtását. Az sem nyújt védelmet, ha az adózó ugyan befizeti a költségvetésbe az áfát, de a bevallásokat nem adja le. A probléma súlyát tovább növeli, hogy jelenleg a jogszabályok nem rendezik a listáról való lekerülés menetét. Így úgy tűnik, hogy az adózók – még akkor is, ha utóbb minden mulasztásukat pótolják – a lista „örökös tagjai” maradnak. A lista „erejét” mutatja az is, hogy jelen pillanatban, szeptember 15-én 3952 oldalból áll, ami oldalanként kb. 12 adózót jelent, tehát több mint 47.000 adózót érint.
Az adóellenőrzés folyamata
A feketelisták mellett az adóhatósági ellenőrzések is kiemelkedően nagy kockázatot hordoznak a vállalkozások számára. Az ellenőrzések célja a jogszabályok betartatásán túl az adóelkerülés megakadályozása. Azonban ezek az eljárások sok esetben rendkívül idő- és költségigényesek, és gyakran sújtanak olyan adózókat is, akik minden kötelezettségüknek eleget tettek.
Az adóellenőrzések négy szakaszra bonthatók:
- Az ellenőrzés – az adóhatóság bizonyítékokat gyűjt, a tényállást jegyzőkönyvben rögzíti.
- A hatósági eljárás – az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság határozatot hoz, amely adóhiányt, késedelmi pótlékot, adóbírságot tartalmazhat.
- A határozat végrehajtása – a jogerős határozat főszabály szerint azonnal végrehajtható, függetlenül a jogorvoslattól.
- A bírósági felülvizsgálat – az adózó bíróság előtt kérheti a határozat felülvizsgálatát, megváltoztatását vagy megsemmisítését.
Következmények és kockázatok
Az ellenőrzések már a kezdeti szakaszban komoly terhet jelentenek: az ügyvezetésnek és az adminisztrációs munkatársaknak iratokat kell összegyűjteniük, folyamatosan konzultálniuk kell könyvelőkkel, jogi képviselőkkel, szakértőkkel, miközben a napi üzletmenet háttérbe szorul. Emellett a gazdasági partnerek bizalma megrendülhet, ha az adóhatóság megkeresései nyilvánosságra kerülnek.
A határozati szakaszban, ha az adózó nem tudja megfizetni az adóhiányt és a szankciókat, elveszítheti a köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA) való szereplését, valamint „megbízható adózó” státuszát. A cég könnyen a feketelisták valamelyikére kerülhet, amely hosszú távon hitelképtelenséghez és a piaci kapcsolatok megszakadásához vezethet.
A végrehajtási szakaszban a társaság vagyonára vezetett végrehajtás, illetve a fizetésképtelenség esetén megindított felszámolási eljárás további reputációs és gazdasági károkat okozhat. A bírósági felülvizsgálat lehetősége ugyan fennáll, de annak időigényessége miatt sokszor már a cég működőképessége is veszélybe kerül. Az „azonnali jogvédelem” kérelmezése ilyenkor kulcsfontosságú, mert megakadályozhatja, hogy a határozatot a per lezárultáig végrehajtsák.
Záró gondolatok
A feketelistára kerülés és az adóellenőrzések hátrányai szorosan összefonódnak. Egy adóellenőrzés negatív határozata könnyen vezethet feketelistás státuszhoz, ami hosszú távon ellehetetlenítheti a vállalkozás működését. Ezért kiemelten fontos a megelőzés: átlátható és precíz adózási gyakorlat, belső auditok, a partnerek folyamatos ellenőrzése, valamint szakértők bevonása.
A NAV feketelistái és az adóellenőrzések egyaránt olyan eszközök, amelyek célja a jogkövetés biztosítása, ugyanakkor a vállalkozások számára komoly kockázatot jelentenek. A tudatos felkészülés és a megfelelő jogi stratégia kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy cég megőrizze működőképességét és piaci bizalmát ebben a szigorúan szabályozott környezetben.
Adóellenőrzés vagy adóper folyik cége ellen? A megfelelő jogi stratégia kialakításához és a NAV fellebbezés sikeres benyújtásához vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800