A vagyontervezés lehetőséget biztosít magánszemélyek és gazdasági társaságok számára, hogy a meglévő vagyonukat hatékonyan védjék meg mind a gazdasági, mind a személyes jellegű kockázatoktól. Egyes vagyontervezési konstrukciók – köztük a bizalmi vagyonkezelés – lehetővé teszik, hogy a tulajdonos a birtokában lévő társasági részesedéseket vagy egyéb vagyontárgyakat az öröklési szabályok korlátaitól mentesen adja tovább a következő generációnak.
Az alábbiakban a bizalmi vagyonkezelés (bvk) legfontosabb jellemzőit, előnyeit, valamint a létrehozását követően felmerülő további feladatokat mutatjuk be.
- A bizalmi vagyonkezelés lényege
A bvk a modern vagyontervezés egyik leghatékonyabb jogi eszköze, amelyben három meghatározó szereplő vesz részt: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A jogviszony alapja egy szerződés, amelynek keretében a vagyonrendelő a vagyonkezelés céljából a vagyonkezelő részére átruházza a vagyontárgyak – vagy azok egy részének – tulajdonjogát. Az így létrejövő kezelt vagyon elkülönül mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától, ezáltal védelmet biztosít a felek esetleges pénzügyi vagy jogi kockázataival szemben.
- A bizalmi vagyonkezelés főbb előnyei
A bizalmi vagyonkezelés jogi és adózási előnyök széles körét kínálja:
- Adómentes vagyonátadás és felértékelés
A vagyonkezelésbe történő átadás adómentes, és lehetőséget biztosít a vagyon adómentes felértékelésére. Ezáltal a későbbi értékesítés szintén adómentessé tehető. - Hagyatéki eljárás akadályainak elkerülése
A vagyonrendelő halála esetén a kezelt vagyon feletti irányítás folyamatosan biztosítható, a társasági működés és a vagyonkezelés megszakítás nélkül folytatható. - Öröklési korlátok áthidalása
A bvk-ban kezelt vagyon nem képezi az örökség részét, annak felosztása a vagyonrendelő döntésén alapul. - Társasági vagyon egyben tartása
Megakadályozza, hogy a társasági részesedések felaprózódjanak a tulajdonos halálát követően. - Vagyonvédelem személyes felelősség esetén
A kezelt vagyon elkülönítése révén a vagyonrendelő személyes felelősségéből eredő végrehajtás nem vezethető a bvk vagyonelemeire. - Speciális adózási előnyök
Amennyiben a bizalmi vagyonkezelés kizárólag pénzügyi jellegű bevételt ér el (például kamat, osztalék, árfolyamnyereség), úgy nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettség. Emellett jogosult tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitni, amelyen az 5 év után realizált hozam adómentes. Fontos, hogy a hozam kifizetése adóköteles, míg az eredetileg átadott vagyon kiadása adómentes marad. Abban az esetben, ha felmerül illeték, akkor az a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti jogviszony alapján kerül megállapításra.
- A bvk létrehozását követő kiemelt teendők
A bizalmi vagyonkezelés megalapítása nem zárja le a folyamatot, mivel a konstrukció megfelelő működtetése folyamatos figyelmet és adminisztrációt igényel. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen teendők várnak még ránk, ha már rendelkezünk bizalmi vagyonkezeléssel.
a) Kedvezményezetti kifizetések kezelése
A kedvezményezetti kifizetések adózási megítélése függ a kifizetett összeg forrásától (tőke vagy hozam), a kedvezményezett és a vagyonrendelő közötti rokoni kapcsolattól, valamint a vagyonrendelés óta eltelt időtől és az adóilletőségtől. Mindezeket figyelembe véve nagyon erősen ajánlott a kifizetések pontos dokumentálása, a pénzügyi beszámoló készítése és egy szakértő bevonása.
b) Nyilvántartási kötelezettségek
A vagyonkezelő köteles elkülönített könyvelést és eszközérték-nyilvántartást vezetni a kezelt vagyonról. A nyilvántartások pontossága kulcsfontosságú az adófizetési kötelezettségek helyes megállapítása érdekében.
c) Éves felülvizsgálat
Évente javasolt áttekinteni a tervezett vagyonrendelések megvalósulását, ellenőrizni, hogy teljesült-e a társasági részesedések vagy ingatlanok tulajdonváltozásának bejegyzése és célszerű – szükség esetén – adózási szempontból a struktúra felülvizsgálata is. Ideális időpont erre az éves beszámoló elfogadása.
d) Kedvezményezettek tájékoztatása
A jogviszony hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen, hogy a második és harmadik generáció is tisztában legyen a rendszer működésével, a kifizetési szabályokkal és saját jogaival.
e) Addicionális vagyonrendelés
A vagyonrendelő a későbbiekben bármikor további vagyonelemeket adhat a bvk-ba – akár életében, akár halála esetére. Ezt az MNB felé nem kötelező nyilvántartásba vetetni, ezáltal az addicionálisan rendelt vagyonelemek köre nem kerül bele a hatósági nyilvántartásba.
f) Protektor kijelölése
A protektor feladata a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzése a szerződésben meghatározott jogosultságokkal (ellenőrzési jog, mérlegelési jogkör, vétójog). Mivel a protektor intézményét a jogszabály nem szabályozza, a jogkörök a felek megállapodásától függnek.
g) Dokumentumok központosított (digitális) tárolása
A kezelt vagyonra vonatkozó dokumentumok, szerződések és bizalmas adatok biztonságos, lehetőleg felhőalapú rendszerekben történő tárolása biztosítja azok hozzáférhetőségét és védelmét.
h) Elkülönített bank- és értékpapírszámla
A kezelt vagyonhoz önálló pénzforgalmi vagy értékpapírszámlát szükséges nyitni. A számlanyitás során kiemelten fontos a bank részére pontos információk biztosítása a vagyon elkülönítettségének megőrzése érdekében.
A kezelt vagyontömeg számára fenntartott számlák zavartalan működésének előfeltétele, hogy a vagyonkezelő a bank pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló, rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tegyen.
Összegzés
A bizalmi vagyonkezelés hatékony eszköze lehet a vagyon megőrzésének, védelmének és generációkon átívelő átadásának. Ugyanakkor a létrehozását követően a megfelelő működtetéshez elengedhetetlen a jogszabályoknak való megfelelés, a folyamatos adminisztráció, az éves felülvizsgálat, valamint a kedvezményezettek tájékoztatása és a dokumentumok biztonságos kezelése.
Érdekli a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu